Minek is tagadjam-nem vagyok túl aktív blogoló... Azért most itt egy kis szösszenet:
Dávid ma Bp-en volt kirándulni, mert az iskolában hagyomány, hogy a negyedikeseket elviszik. Jól érezte magát, és előzetes aggodalmai ellenére (unalmas lesz a parlament, az a-sok elrontanak mindent) sok élménnyel gazdagodva tért haza. Timi pedig a megyei hittanversenyen volt, megírta, de nem maradtunk az eredményhirdetésen, Anita hitoktatónkat viszont mindketten felhívtuk Zolival, hogy megkérdezzük az eredményt, és persze nem tudtunk róla, hogy a másikunk is érdeklődött... Andrissal leléptem mamához Csanakra.
2016. április 9., szombat
2015. augusztus 24., hétfő
2014. január 6., hétfő
2013. augusztus 22., csütörtök
Már közel vagyunk Berkes Baba megszületéséhez, aki a jelek szerint András lesz (bár még a családi kupaktanács nem döntött egyöntetűen a névről).
Jól telt ez a nyarunk, bár én már nem nagyon mozdultam ki, de a gyerekek sok programot szerveztek apuval meg a frissen szerzett bébiszitterünkkel, Orsival, akiért nagyon hálás vagyok a Jóistennek, pont időben találtunk rá. Leginkább a vizes játszóterezés (miközben kismamajógáztam) és a játszótérre bicajozás az, amivel Dávidot is megfogta, és persze nagyon figyelmes velük, meg még tollasozni is tud!!! Pont nagy segítség, mikor a nagy pocakommal már jó ideje nem tudok ilyesmikre vállalkozni!
Még másfél hét, és újra jön a suli-ovi, már beszerzésügyileg mindennel készen állunk (a babának is), szóval megnyugodtam ez ügyben.
A Jóisten nagyon a tenyerén hordozott minket mostanában, ezért végtelenül hálás vagyok neki és kérem további támogatását is.
Jól telt ez a nyarunk, bár én már nem nagyon mozdultam ki, de a gyerekek sok programot szerveztek apuval meg a frissen szerzett bébiszitterünkkel, Orsival, akiért nagyon hálás vagyok a Jóistennek, pont időben találtunk rá. Leginkább a vizes játszóterezés (miközben kismamajógáztam) és a játszótérre bicajozás az, amivel Dávidot is megfogta, és persze nagyon figyelmes velük, meg még tollasozni is tud!!! Pont nagy segítség, mikor a nagy pocakommal már jó ideje nem tudok ilyesmikre vállalkozni!
Még másfél hét, és újra jön a suli-ovi, már beszerzésügyileg mindennel készen állunk (a babának is), szóval megnyugodtam ez ügyben.
A Jóisten nagyon a tenyerén hordozott minket mostanában, ezért végtelenül hálás vagyok neki és kérem további támogatását is.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)